2010. október 2., szombat

Bájsziköl, bájsziköl...:-)

Hétköznaponként sokat sétálunk mostanában. Főleg a pórázas sétára helyezzük a hangsúlyt. Körülbelül másfél, két hónapja kezdtünk újabb és újabb helyekre sétálni. Lehetőleg hosszabb sétákat teszünk. Vasútparkba, kiserdőbe, városközpontba és amerre csak lehet jön velem Connor. A sétás rituálékat nekem kell igazán begyakorolni, mert a következetesség sajnos még nem a legnagyobb erősségem, de dolgozom az ügyön.


Két dilinyós

Csaba módszerét használva lényegesen sokat javult a lábmunka, persze ehhez a megfelelő állapotba kell kerülnünk, mármint nekem és Connornak is...mert van hogy elgurul a gyógyszer (mindkét részről) :-)
Komoly fejszerkezet :-)

Már jóideje tervezem, hogy megtanítom Connor bicikli mellett futni. Tegnap itt volt Gabesz biciklije (az enyém "reparálás" alatt) és az esti sétánál, kipattant a szikra a fejemből, hogy itt az alkalom.
Meglepő volt számomra, hogy milyen gyorsan és egyszerűen ment a dolog, pedig elég komoly fenntartásaim voltak. 10 méter után már simán biciklizhettem, Connor pedig boldogan kocogott majd futott a bicikli mellett. Úgyhogy éljen, éljen, tudunk biciklizni!!! Remélem minél elöbb harcra kész lesz a bicajom és kezdődhet a menet :-) Persze először szigorúan esténként, kevés inger és ember mellett rójuk majd a köröket.

A hét képe :-D

WT

Szeptember 19-én, Fülöpszálláson jártunk, a HRK által szervezett Working Teszten. Persze csak nézőként. Móni, Gabesz és én.

A terep, ahol újra gyerekek lehettünk :-)))

Nagyon jó élmény volt, igazán élveztük. Az idő nem volt túl kegyes hozzánk, de kitartottunk, jól éreztük magunkat és izgultunk a résztvevőkért. Fantasztikus kutyákat láthattunk, briliáns megoldásokat. Lenyűgöző élmény volt és nagyon sokat tanulhattunk belőle.

Zsuzsa és Boó

Ezúton is gratulálok az összes indulónak, hiszen már az is nagy dolog, hogy egy ilyen szintü versenyen résztvesznek, főleg, hogy nem éppen egyszerű feladatokat állítottak össze a bírók. Részletes eredményekről ITT olvashattok.

S osztály (a képről Adu hiányzik ő éppen "bevetésen")

Volt szerencsénk megdögönyözni Borát, aki egy szeretetgombóc. Felugrott az ölünkbe és osztotta a puszikat az arcunkra, bekapta az állunkat...nagyon kedves és barátságok kutyus, reméljük idővel beválltja a hozzá fűzött reményeket :-)

Bora, aki "érzi" a kamerát

Kattintgattunk pár képet:

Egyik kedvenc (sajnos a nevét nem tudom)

Köszönöm a lehetőséget Móninak, hogy eljuthattunk ide, hogy eszébejutottunk. Valamint köszönjük a szervezőknek, hogy végre a mi környékünkre is szerveztek programot és nem kellett több száz km-t utazni, reméljük ezt a jó szokásukat jövőre is megtartják :-)

2010. szeptember 17., péntek

HRK klubnap és Bukta

A hétévégén részt vettünk a HRK rendezte Klubnapon valamint a másnap tartandó képességvizsgán és tenyésszemlén.
A klubnap fantasztikusan jól sikerült. Minden gördülékenyen zajlott, igazán szinvonalas, érdekes és tanulságos napon vehettünk részt. A kiállításra nem neveztem Connort, jól is tettem hiszen az első pár percben megmártózott egy hatalmas tócsában és csupa sár lett. Néhányan furcsán néztek ránk, mikor besétáltunk a habos-babos, gyönyörűen kozmetikázott kutyák közé. Véleményem szerint a többi golden irigykedve nézte Connort :-)
Nagyon szép kutyusokat láthattunk és igazán felkészült és ügyes felvezetőket. Külön élmény volt dr Szilágyi Judit bírónő hangos és részletes bírálata. Gratulálok a győzteseknek és az összes résztvevőnek. Gratulálok Farkas Annának, aki Junior felvezetőként második helyen végzett Csipesszel.
Ki lehetett próbálni különböző feladatokat, amelyek a kutyás munkával voltak kapcsolatosak. Itt Connorral kipróbáltuk a szénabála átugrálást, gond nélkül ment az átugrálás, valamint elég gyorsan is sőt..nagyon gyorsan. Rengeteg kutyus nagyon ügyes volt, hihetetlen gyorsasággal és kedvvel dolgoztak. Öröm volt nézni.
Agility bemutatót néztük, majd kipróbáltuk a pályát, vicces volt :-)))) Ezután vadászkutya bemutató kezdődött, ahol ismét sok érdekes és hasznos dolgot osztottak meg velünk. Vakvezető kutya bemutató is volt, valamint képviseltette magát a Retriever Rescue csapata, kozmetikai tanácsot lehetett kérni, állatorvosi segítséget és tanácsot, valamint munkával kapcsolatos kérdéseinket is megválaszolták. Jaaa igen és nem utolsó sorban kitöltöttünk egy nehéz, de izgalmas retrieverekkel kapcsolatos kvízt... jó kis csapatmunka volt ;-)))
Este vacsorával zárult a program, sajnos ekkorra már jó páran hazamentek, de még így is jó sokan maradtunk. Finom vacsi, jó pia és hatalmas zene :-)))
Másnap már nem sikerült ilyen jól...mondjuk valahol várható volt a dolog :-S:-) Connor küllemileg tenyészthető, nagyon szép bírálattal.
Képességvizsga. Bírók: Király Olivér és Erdős László. Hát ez tragikomédia volt :-) Connor hozta sajnos a nem normális énjét. Elment fürdeni kétszer is a vizsga alatt, a közeli tóba és hasonló finomságok...jövőre újra próbálkozunk :-))) Akkor kicsit összetörtem, de utána nem sokkal már újult erővel néztem a jövőbe.
Köszönöm a lehetőséget, a társaságot és a fuvart Mártinak és családjának, a szervezőknek az egész napot, a szakembereknek a tanácsokat, Eszternek a pálinkát :-) és a kedvességét, valamint sok embernek a bíztatást és a kellemes perceket!
Sajnos én nem tudtam túl jó képeket csinálni, így itt van pár link, ahol olyan emberek képei láthatók, akik ellenben velem, csodás fotókkal tudnak szolgálni:
Amint felkerülnek a HRK galériájaba a képek, azonnal linkelem. Ott valószínűleg nam csak a kiállításról, hanem a többi programról is lesznek képek.

2010. augusztus 30., hétfő

Találkozás egy mozgássérülttel

Connorral a közeli bolt elött várakoztunk. Mikor a boltból kigurult egy lány tolószékben, az anyukájával, és megállt pont elöttünk. Connor eddig még nem találkozott tolókocsis emberkével, főleg nem ilyen közelről.
Ahogy megállt a lány elöttünk, Connor egyből felállt, csóválva, magabiztosan, nagy boldogan szaglászta a lányt, aki nagyon örült neki és rengeteg simit adott Connornak. Nagyon kedves emberek voltak, közvetlenek, barátságosak és látszott, hogy imádják a kutyát.
Nagyon örültem Connor reakciójának, amiben semmi kifogásolnivalót nem vettem észre. Egyik nap olvastam éppen a terápiás vizsga feladatait, amelyek közt a kutya reakciója a tolószékes emberre is szerepel. Valószínűleg ezt a lécet megugrotta, elsőre, gond nélkül :-)

2010. augusztus 29., vasárnap

Kiserdő :-)


Szokás szerint, megint el vagyok csúszva pár nappal.

Csütörtök délután elsétáltunk Connorral a kiserdőbe. Nora is elkisért minket gazdival, de őt hazavitte Gabesz, mert nem elég hogy valami hotspot szerűség volt az arcán (ami szerencsére már kezelve van és szépen gyógyul), de még éppen akkor a füle is be volt gyulladva, úgyhogy jobbnak láttuk, ha nem hempereg a porban és fűben.



Nagyon jó kis csapat gyűlt össze, régen nem látott jó ismerősök. Ott volt Döme, Jammy, Sally, Zara, Maya, Stella és persze Connor. Jó buli volt, a kutyák élvezték a társaságot, nagy gödröket ástak, ebben Connor és Maya jeleskedett. A meleg miatt viszont sokat hűsöltek és pihentek. Connor rengeteget ivott, amikor öntöttek vizet valamelyik kutyának, ő volt a következő, aki az itató tál mellé feküdt és őrizte:-) Aztán kiborította és belefeküdt a sárba...hát igen...ezzel a produkciójával senkit nem lepett meg, mindenki csak legyintett "Connor..." :-)


"Connor..."

Zara és Connor birkóztak egyet, amiből megint csak megállapíthattuk, hogy Connor imád fetrengeni. Zara pedig imád fölötte bohóckodni, megharapdálni a csánkját és félelmetesen morogva megpihenni rajta. Aranyosak:-)


Connor behívásával meg voltam elégedve, egyszersem hibázott és én sem. Próbálom elkerülni, hogy lehetetlen helyzetből hívjam be, de úgy veszem észre mostmár egyre jobban figyel rám és szemmeltart. Reménykedem...reménykedem...

Köszönet a képekért Timcsinek.

2010. augusztus 24., kedd

Man vs Wild - A túlélés törvényei

Na jó, a cím kicsit erősre sikeredett, nem másról szól a történet, mint négy nap sátorozásról az erdőben.

Barátaink, akik mellesleg madarászok, kihívtak minket az erdőbe, hogy sátorozzunk velük. Egy éjszakának indult a dolog, végül három éjszaka és négy nap lett belőle. Ebből is ki lehet következtetni, hogy jól éreztük magunkat.

Gabesz és Connor a táborban

Norát itthon hagytuk, vele nem olyan egyszerű az élet, mint egy golden retrieverrel :-)

Kunyizás Connor módra

Volt sátor állítás, horgászat, bográcsban főzés, szalonna és virsli sütés, babgúlyás, madarászat, madárgyűrűzés. favágás, tábortűz, sörözgetés, borozgatás, beszélgetés, nevetés és kutyázás.

Gabesz a kukta :-)

Nomád élet és körülmények, de igazán élveztük a helyzetet. Connor meg aztán főleg. Sátorban aludt velünk, reggel már korán ébredtünk nem kellett sétálni vinni, elég volt kinyitni a sátor ajtaját és máris kinn voltunk :-) Rengeteget úszott, naponta többször is elsétálunk a tóhoz.
Horgászat közben próbáltuk lebeszélni az úszkálásról :-)
Labdázott, kutyázott és szerzett magának rengeteg ember barátot, köztük két tüneményes kislányt Borit és Zitát. Bori 1-másfél éves babó, vigyori tünemény, ahogy meglátta Connort szaladt felé és amíg kinn voltak (egyik barátunk rokona), egyfolytában Connor körül volt, simogatta, tapogatta, az orrát nyomkodta, a szemét vizsgálgatta, etette és fújta a retriever sípot. Imdánivalóak voltak együtt. Természetesen ott ültem velük, de semmi okom nem volt rá. Connor mindent engedett neki, egy rossz mozdulata nem volt, a jutalomfalatokat is olyan gyengéden vette el, hogy Bori szinte észre sem vette. Igazán büszke voltam rá.

Bori vigyor :-)

Orr vizsgálat


Zita és családja másnap jött ki hozzánk vendégeskedni a táborba. Ő is nagyon érdeklődő volt, sokat kérdezett és mesélt. Sokat foglalkozott Connorral, mivel ő már 5 éves így megmutattam neki a kézjeleket és próbálta irányítgatni Connort. Aztán persze bőven megjutalmazta, simivel, harapnivalóval és labdázással. Itt is minden gond nélkül ment, Connor engedelmeskedett, kedves volt és óvatos :-)

Connorral

Utolsó éjszakára Gabesz úgy döntött kihozza Norát. Hát nem volt egyszerű a történet. Ugye hát csak egy örző-védő fajtáról van szó. A sátorban nyugtalan volt, minden neszre jelzett. Napközben az emberekkel bizalmatlan volt, viszont akiket már ismer azokkal kedves, barátságos és nyugodt volt.

A tábor őrei

Csakhogy Nora komolyan is gondolta az örködést.

Hazafelé lógott a nyelvünk, a csomagok súlyától, a melegtől, de épségben és gyorsan hazaértünk. Connor egy napig pihente ki a fáradalmait :-)

Bear Grylls (Gabesz) és kutyája :-)

Köszönjük a lehetőséget Misinek, Zsófinak, Lacinak, Fefének! Hamarosan megismételjük ;-)

2010. augusztus 16., hétfő

Nora

Nora ma 1 éves!!! Hihetelen, hogy milyen gyorsan elrepült ez az egy év, olyan mintha még csak most csatlakozott volna "falkánkhoz"! Még nagyon sok boldog, velünk együtt eltöltött évet kívánunk neki!



2010. augusztus 11., szerda

Hétköznapok

Mostanában semmi érdekes nem történik velünk. Telnek a szürke hétköznapok. Igazából nekem vannak nehéz, bonyolult és folyamatos döntésekkel teli napjaim. Így sajnos Connorra sem jut sok idő...vagyis inkább energia, amit nagyon sajnálok.
Sétálgatunk a központban vagy a szokásos sétahelyeinken, gyakoroljuk a behívást (ami egész jól alakul), Connor kicsit kutyázik és körülbelül ennyi. Mostanában még a kiserdőig sem jutunk el...:-(
Hétvégégn Farkas Mártiéknál voltunk Gátéren szigorúan kutyák nélkül, mivel az ő lánykái tüzelnek és nem szerettük volna, hogy Connor végigudvarolja a napot :-) Így inkább Nora sem jött. Megsimiztem Molly anyót, Connor anyukáját és gyönyörködtem Zoyába, Connor tesójába. Hihetetlen, hogy küllemben mennyit változott a lány, ha nem látom a saját szememmel, nem hiszem el, hogy egy kutya ennyit szépülhet, formálódhat!
Nagyon jól éreztük magunkat így is. Márithoz méltóan finomakat ettünk és nagyon jókat beszélgettünk. A lányai (Emma és Anna) nagyon aranyosak voltak :-) Köszönjük szépen a meghívást és a vendéglátást!

2010. augusztus 4., szerda

WT Tréning

Vasárnap lehetőségem volt eljutni egy WT Tréningre.
Csaba is ajánlotta a tábor végén, hogy menjek, mert sokmindent elleshetek, megnézhetem hogy hogy is megy ez. És most itt volt a remek alkalom. Jásdon került megrendezésre, Király Olivér volt a vendéglátó, Böszörményi Andiék a szervezők.
Az utazást próbáltuk gazdaságosan megoldani, Szigetszentmiklósig Laurával mentünk, onnan átültünk Szatmári Zsanihoz (Rabbit-hunter kennel) és Lolához :-)

Időben odaértünk, tartottuk a tervet és csodák csodája de nem tévedtünk el (ennek mindegyikünk nagyon örült, hiszen nem ez a jellemző:-) )...köszönet a jól és részletesen leírt utitervnek :-)
A tréning helyszíne mindenkit elvarázsolt. Dombok, erdő, víz és minden ami kell.

Egész sokan összegyűltünk 20-25 kutya volt, mi Laurával kutya nélkül mentünk, nézőkét vettünk részt. A tréning úgy volt megszervezve, mintha verseny lenne. A kutyákat és gazdáikat csoportokra osztották, mindenki kapott sorszámot, a bírók-trénerek pontoztak.
Csaba és Adu

4 helyszín volt, négy trénerrel. 1. helyszínen Karai Csaba, 2. helyszínen Böszörményi Zsolt, 3. helyszínen Böszörményi Andi, 4. helyszínen Király Olivér.

Annak kifejezetten örültünk, hogy körforgó szerint ment a tréning, tehát mindenki eljutott, minden helyszínre és trénerhez. Mi csatlakoztunk Zsaniék csapatához és velük követtük végig a tréninget. Minden helyszínen két feladat volt, egy E osztályos és egy L-M osztályos, tehát a kutyák rendesen meg lettek dolgoztatva.
Olivér

Jó volt végignézni a feladatokat és tanulni a megoldásokból, a trénerek magyarázatából. Érdekes volt látni, hogy meg tudja zavarni kutyákat egy kör alakú tó, közepébe nyúló félszigettel, aljnövényzet váltások kaszát területről, derékig érő gazba...nem is gondoltam volna, hogy ez ennyire nehéz lehet a kutyáknak. Nagyon lelkes és ügyes gazdákat és kutyákat láthattunk, igazán jó volt a társaság.
Zsolt és Andi

Kb 4órán át tartott a tréning utána, kötetlen beszélgetés, és isteni finom grillezett csirke ebédre. Úgy gondoltuk nem rohanunk haza, főleg mivel ebéd után nem sokkal lett vége a forma 1-es nagydíjnak, így nem szerettünk volna pont befutni a dugóba. De jól is jártunk így. A résztvevők nagy része elbúcsúzott, már csak páran maradtunk. Csaba invitált minket, hogy maradjunk és nézzük meg az ő tréningüket. Hát hármunk közül, igazán egyikünknek sem kellett könyörögni, azt hiszem egy ilyen lehetőséget, nem sokan hagynának ki. 4 kutya tréningezett együtt, mindegyikük az ország élvonalába tartozó kutyák, köztük Adu, aki a legeredményesebb idehaza!

Maria Kacsalova, Fiona (külföldi hölgy), Karai Csaba és Király Olivér valamint kutyáik. Leírhatatlan élmény volt végigkísérni és figyelni ezt a másfél órás tréninget. Számomra megoldhatatlan és lehetetlen feladatokat oldottak meg, gyorsan és zökkenőmentesen. Ez a tempó, ez az elszántság, dolgozniakarás...példátlan és lenyűgöző! Az élményt fokozta még a kötetlen, baráti hangulat és Olivér magyarázatai az egyes feladatoknál, amit utólag is köszönünk.
Szuper nap volt, hulla fáradtan estünk haza, útközben beiktatva egy kis kávészünettel :-)

Köszönöm a lehetőséget, a trásaságot Zsaninak és Laurának. A sok hasznosítható információt a trénereknek. A lehetőséget, arra hogy meghívtak és hogy maradhattunk a "profi tréningen", valamint még kommentárt is kaptunk Mariának, Fionának, Olivérnek és Csabának!

2010. július 13., kedd

Tábor

Hétvégén három napos táboron vettünk részt Fülöpházán. Szombat-vasárnap és hétfő.

A csapat egy része

A résztvevők: Laura Grétivel és Shazaval, Márti Theaval, Móni és Pisti Mayával és Stellával, Hazafi József Lindával, Zsuzsa és Laci Happyvel és Cassievel valamint én Connorral és Csaba Aduval:-) Vendégszereplőnk, aki inkább csak megfigyelt Gabesz volt Norával valamint egyik este Eszter (kivételesen kutya nélkül) :-) Itt jegyeznélm meg, hogy le lett tesztelve a dolog, a retriever póráz Rottweilereknél is kitűnően működik :-)


Rengeteg mindent tanultam, sok következtetést kellett levonnom, ami persze nem egyszerű, de a visszajelzések alapján jól és tisztán látom a helyzetem.


Connor biztos kezekben:-)

Féltem a tréning előtt és rettentően tartottam attól, hogy totál hülyének fognak nézni. Féltem a tréner reakciójától, hiszen még életemben nem találkoztam Csabával. És végre elmondhatom, hogy oldódtak a gátlásaim, fel tudtam szabadulni és lazulni tudtam tréningeken. Csaba hihetetlen jó tréner. Ért az emberek és a kutyák nyelvén is, ami szerintem ritka kiváltságos helyzet. Az elejétől kezdve nem éreztette, hogy mennyire amatőrök vagyunk és képzetlenek. Mindent megmutatott, elmagyarázott mit miért és hogyan, majd velünk csináltatta meg a feladatot és kijavította a hibákat. Kiegyensúlyozott, humoros és őszinte volt mindenkivel, minden helyzetben amiket nagyon fontosnak tartok.

Csaba és Adu

A csapat szintén nagyon jó volt. Figyeltünk egymásra. Végignéztük egymás munkáját, meghallgattuk az elemzéseket, hiszen mindannyian felfogtuk, hogy ezekből, mindből tanulhatunk.

Suttogó:-)


Az alapoktól kezdtük a tréninget:

-lábmunka
-jelölés
-memory
-vonal
-fácános elhozás
-előre irányítás
-vonszalék
-kerestetés

Vonalban (Maya és Connor)

Lábmunka


Én személy szerint megtudtam, amit már eddig is sejtettem, hogy a kutya jó én meg nem vagyok még hozzá elég jó. Rengeteg hibánk van, az első és legfontosabb, hogy Connor nem hozta vissza dummyt és türelmetlen....elég nagy hiba igaz...:-)

Viszont sok erőssége is van a kutyának: gyors, pörgős, nagyon jól keres, motivált. érdeklődő, figyelmes.

Figyel


Connor hozta a formáját. Ugatott...igazából mindenbe belepofázott, kifejezte hangos nemtetszését a bezártság ellen (persze a napközbeni ugatás második napra megszűnt..elfáradt ő is:-)), aztán áztatta magát folyamatosan a vizesedényben és nem utolsó sorban az utolsó tréningen letette névjegyét mindenkiben azzal, hogy kitépett egy fát, amihez ki volt kötve, és a fával a póráza végén futott hozzánk...mindenki elugrott előle, szegény Pisti nem tudta eldönteni idejében, hogy a fa elöl ugorjon vagy Connor elöl.



Connor az ablakban

Hűsölés



Csabától és az egész tábortól lendületet kaptam. Annak ellenére, hogy voltak iszonyat nehéz pillanataim a tréningeken mégis feltöltődtem, reményekkel, optimizmussal. Sokkal jobban élveztem ezt a három napot, mint akármelyik kiállítást. Kaptam a kutyát illetőleg lelkemnek nagyon tetsző véleményeket, amikre igazán büszkén gondolok, főleg, hogy nem is akárkitől...



Remélem tudok élni a kezemben lévő lehetőséggel. Mára már nagyjából kipihentem magam (nem gondoltam, hogy ennyire fáradt leszek), és mostantól keményen dolgozunk a KAPOCSON és a HÁZIFELADATON!!! Lesz még folytatás ;-)
Köszönjük a vendéglátást Laurának és apukájának, a finom falatokat nagyrészben Mártinak, a jó hangulatot, a beszélgetéseket és a társaságot a résztvevőknek, a fácánokat Hazafi Józsefnek, a fácándobálást Gabesznek, a vízhordást pedig szintén Gabesznek és Pistinek, valamint a legfontosabbat a szakszerű és élvezetes képzést Csabának!

Képek holnap a galériában!

2010. július 9., péntek

HÉTVÉGE

Ma este három napra kiköltözünk Fülöpházára, pár kutyás barátunkkal és kutyáikkal egyetembe. Ugyanis három napost tréning szerveződött, aminek nagyon örülünk, hiszen ritkán adódik ilyen lehetőség, főleg hogy igazi profi segítségünk lesz.
Trénerünk Karai Csaba (www.gundogs.hu), országosan elismert kutyás és tréner. Lesz vadászpuska, dummy, vad, vonszalék minden ami kell. Remélem a sok kitűnő feltétel mellett, mi is tudunk végre Connorral valami retrieverhez méltót produkálni. Bár a feladatok felét még sosem csináltuk...de azért megyünk, hogy sokat tanuljunk és tapasztaljunk, ellessünk dolgokat a nagyoktól:-)
Szurkoljatok, hogy jól sikerüljön minden és jó időnk legyen! Ha hazajöttünk jelentkezem beszámolóval:-)

2010. július 7., szerda

Egészségügyi szűrések

Ma a Profivet Állatorvosi Rendelőintézetben jártunk Gödön, ahol Dr Muka Péter Pál kisállat klinikus szakállatorvos, a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület tagja, a Profivet Rendelőintézet vezetője, elvégezte Connorron az általam kért egészségügyi szűréseket.




Connor életében először volt bódítva, ettől tartottam egy kicsit. De szerencsére minden rendben zajlott. Mikor Connort kihozták, billegett, szétcsúsztak a lábai, azt sem tudta, hogy hol van, de ahogy meghallotta a hangom csóvált. :-)

Bódítás utáni ébredés

Nagyon jó híreket kaptunk a doktorúrtól, aki szerint Connor nagyon jó állapotban van és ezekkel az eredményekkel és ezzel az egészségügyi állapottal élete végéig nem lesznek problémái, panaszai a szűrt területeken. Eléggé átfedő szűrést kértem, amire nem kevés pénzt kellett összespórolnom, de úgy gondolom, hogy felelős vagyok Connorért és éppen ezért ezt is köteles voltam megtenni, valamint saját lelkem is megnyugtattam, hogy nem kell rémeket látnom.




A következő eredmények születtek:


HD (csípőízüleit dysplasia):mentes (A)

ED (könyökízületi dysplasia):majdnem mentes (B)

OCD (vállízületi dysplasia): mentes (A)

OCD (bokaízületi dysplasia): majdnem mentes (B)

Szív (DCM, aortastenosis, elváltozások): mentes

Szemek (13 szűrt betegség): mentes


A majdnem mentes eredmények egyáltalán nem érintettek rosszul, főleg a doktorúr magyarázatával és szigorával (mindkettőnek örülök). Remélem ez is egy jel, hogy hosszú és egészséges közös élet vár ránk Connorral :-)
A hivatalos igazolások a galériában megtekinthetők ITT!

Számomra boldogságot hoztak ezek a szűrési eredmények, viszont Timcsi nem kapott ilyen jó híreket Zara állapotáról. Ami megnyugtató, hogy a csípője, gyönyörű állapotban van, teljesen mentes.

Zara "ébren"

A bokái sajnos nincsenek jó állapotban, de ezt már tudtuk, hogy sosem lesz tökéletes. Valamint, ami a legszomorúbb, hogy kezdődő C.E.C szindrómát diagnosztizáltak nála. Bővebben erről Timcsi ír Zara blogjában.

Én hiszek abban, hogy Zara állapota nem fog romlani és ezután a csalódás/törés után is képesek lesznek felállni. Valamint abban, hogy Zara és gazdia meg persze Sally, egy hosszú és teljes életet tudnak élni közösen, boldogan, a kisebb zökkenőkkel pedig megtanulnak együttélni. Hiszen ők hárman egy Csapat!

Köszönöm Timcsinek a lehetőséget, hogy csatlakozhattunk hozzájuk a mai napon.

Motorcsónak!!!! (pótlás)

Szombaton Timcsinek köszönhetően korán reggel a Csalánosi erdőben kezdtük a napot. És nagy részét kinn is töltöttük. Vittünk magunkkal plédet, horgásszéket, ennivalót, innivalót :-) és persze labdát, dummy-t sípot és kutyákat.

A plédet nem az éneklő kutyáknak vittük ki...akármennyire is úgy tűnik....

Az autóban a következő helyzet uralkodott:
Connor és Sally a csomagtartóban. Zara a hátsó ülésen, Gabesz szintén, és Gabi ölében (bizonyos testrészeit összezúzva) Nora utazott. Elöl Timics és én. Kalandos volt, de Gabi hősiesen megoldotta a felmerülő előremászni próbálkozó golden és a ficánkoló rottweiler problémáját. :-D

Nora

A tónál kötöttünk ki, amit jól tettünk, mert a kánikulában is elviselhető hőmérséklet uralkodott a víz mellett. Connorról eddig tudhattuk, hogy úgy úszik, mint egy vadállat, mint egy motorcsónak, csapja a vizet, néha helyben forog a nagy lendülettől, de imádja. Namármost szombaton bement a vízbe és TUDOTT ÚSZNI! Suhant a vizen és látszólag ő is meglepődött, hogy nem kell annyit erőlködnie. Nagyon élvezte, hogy úszik. Ki is használta a lehetőséget, rengeteget úszott, mindent kihordott a vízből és a gyakorlás alatt is nagyon nagyon ügyes volt. Dummy be, Connor be, dummyt helyesen szájbavesz, kiúszik a partra, rázás nélkül apportozik, helyes átadás, majd rráááázzzzz :-) Szuper ügyes volt, alig akartam elhinni. Úgy viselkedett, mint egy igazi retriever és nem úgy, mint egy kajla, dacos kamasz :-)


:-)

:-)

Connor izgatott és lelkes :-)

Zara végrehajtott egy bravúrt. Én voltam olyan rettentő ügyes, hogy úgy és olyan helyre dobtam a nádas mögé a dummy-t hogy egy kutya sem látta az esést, de még a dobás irányát sem. Zara be, Timcsi irányítja és láss csodát a dummy megvan!!! Ügyes kislány:-)

Zara

Nora ismerkedett a vízzel...:-) Na de majd belejön ő is!

Amíg a többiek dolgoztak, addig a rottweiler...:-D

Szép és vidám nap volt.

A nap eredményei: a vállam leégett, Connor kidőlt, valamint halott farok szindrómában szenevedett 3 napig (nem vészes csak izomláza volt, a sok sok úszástól).
Köszönjük a lehetőséget!