2010. október 2., szombat

Bájsziköl, bájsziköl...:-)

Hétköznaponként sokat sétálunk mostanában. Főleg a pórázas sétára helyezzük a hangsúlyt. Körülbelül másfél, két hónapja kezdtünk újabb és újabb helyekre sétálni. Lehetőleg hosszabb sétákat teszünk. Vasútparkba, kiserdőbe, városközpontba és amerre csak lehet jön velem Connor. A sétás rituálékat nekem kell igazán begyakorolni, mert a következetesség sajnos még nem a legnagyobb erősségem, de dolgozom az ügyön.


Két dilinyós

Csaba módszerét használva lényegesen sokat javult a lábmunka, persze ehhez a megfelelő állapotba kell kerülnünk, mármint nekem és Connornak is...mert van hogy elgurul a gyógyszer (mindkét részről) :-)
Komoly fejszerkezet :-)

Már jóideje tervezem, hogy megtanítom Connor bicikli mellett futni. Tegnap itt volt Gabesz biciklije (az enyém "reparálás" alatt) és az esti sétánál, kipattant a szikra a fejemből, hogy itt az alkalom.
Meglepő volt számomra, hogy milyen gyorsan és egyszerűen ment a dolog, pedig elég komoly fenntartásaim voltak. 10 méter után már simán biciklizhettem, Connor pedig boldogan kocogott majd futott a bicikli mellett. Úgyhogy éljen, éljen, tudunk biciklizni!!! Remélem minél elöbb harcra kész lesz a bicajom és kezdődhet a menet :-) Persze először szigorúan esténként, kevés inger és ember mellett rójuk majd a köröket.

A hét képe :-D

WT

Szeptember 19-én, Fülöpszálláson jártunk, a HRK által szervezett Working Teszten. Persze csak nézőként. Móni, Gabesz és én.

A terep, ahol újra gyerekek lehettünk :-)))

Nagyon jó élmény volt, igazán élveztük. Az idő nem volt túl kegyes hozzánk, de kitartottunk, jól éreztük magunkat és izgultunk a résztvevőkért. Fantasztikus kutyákat láthattunk, briliáns megoldásokat. Lenyűgöző élmény volt és nagyon sokat tanulhattunk belőle.

Zsuzsa és Boó

Ezúton is gratulálok az összes indulónak, hiszen már az is nagy dolog, hogy egy ilyen szintü versenyen résztvesznek, főleg, hogy nem éppen egyszerű feladatokat állítottak össze a bírók. Részletes eredményekről ITT olvashattok.

S osztály (a képről Adu hiányzik ő éppen "bevetésen")

Volt szerencsénk megdögönyözni Borát, aki egy szeretetgombóc. Felugrott az ölünkbe és osztotta a puszikat az arcunkra, bekapta az állunkat...nagyon kedves és barátságok kutyus, reméljük idővel beválltja a hozzá fűzött reményeket :-)

Bora, aki "érzi" a kamerát

Kattintgattunk pár képet:

Egyik kedvenc (sajnos a nevét nem tudom)

Köszönöm a lehetőséget Móninak, hogy eljuthattunk ide, hogy eszébejutottunk. Valamint köszönjük a szervezőknek, hogy végre a mi környékünkre is szerveztek programot és nem kellett több száz km-t utazni, reméljük ezt a jó szokásukat jövőre is megtartják :-)

2010. szeptember 17., péntek

HRK klubnap és Bukta

A hétévégén részt vettünk a HRK rendezte Klubnapon valamint a másnap tartandó képességvizsgán és tenyésszemlén.
A klubnap fantasztikusan jól sikerült. Minden gördülékenyen zajlott, igazán szinvonalas, érdekes és tanulságos napon vehettünk részt. A kiállításra nem neveztem Connort, jól is tettem hiszen az első pár percben megmártózott egy hatalmas tócsában és csupa sár lett. Néhányan furcsán néztek ránk, mikor besétáltunk a habos-babos, gyönyörűen kozmetikázott kutyák közé. Véleményem szerint a többi golden irigykedve nézte Connort :-)
Nagyon szép kutyusokat láthattunk és igazán felkészült és ügyes felvezetőket. Külön élmény volt dr Szilágyi Judit bírónő hangos és részletes bírálata. Gratulálok a győzteseknek és az összes résztvevőnek. Gratulálok Farkas Annának, aki Junior felvezetőként második helyen végzett Csipesszel.
Ki lehetett próbálni különböző feladatokat, amelyek a kutyás munkával voltak kapcsolatosak. Itt Connorral kipróbáltuk a szénabála átugrálást, gond nélkül ment az átugrálás, valamint elég gyorsan is sőt..nagyon gyorsan. Rengeteg kutyus nagyon ügyes volt, hihetetlen gyorsasággal és kedvvel dolgoztak. Öröm volt nézni.
Agility bemutatót néztük, majd kipróbáltuk a pályát, vicces volt :-)))) Ezután vadászkutya bemutató kezdődött, ahol ismét sok érdekes és hasznos dolgot osztottak meg velünk. Vakvezető kutya bemutató is volt, valamint képviseltette magát a Retriever Rescue csapata, kozmetikai tanácsot lehetett kérni, állatorvosi segítséget és tanácsot, valamint munkával kapcsolatos kérdéseinket is megválaszolták. Jaaa igen és nem utolsó sorban kitöltöttünk egy nehéz, de izgalmas retrieverekkel kapcsolatos kvízt... jó kis csapatmunka volt ;-)))
Este vacsorával zárult a program, sajnos ekkorra már jó páran hazamentek, de még így is jó sokan maradtunk. Finom vacsi, jó pia és hatalmas zene :-)))
Másnap már nem sikerült ilyen jól...mondjuk valahol várható volt a dolog :-S:-) Connor küllemileg tenyészthető, nagyon szép bírálattal.
Képességvizsga. Bírók: Király Olivér és Erdős László. Hát ez tragikomédia volt :-) Connor hozta sajnos a nem normális énjét. Elment fürdeni kétszer is a vizsga alatt, a közeli tóba és hasonló finomságok...jövőre újra próbálkozunk :-))) Akkor kicsit összetörtem, de utána nem sokkal már újult erővel néztem a jövőbe.
Köszönöm a lehetőséget, a társaságot és a fuvart Mártinak és családjának, a szervezőknek az egész napot, a szakembereknek a tanácsokat, Eszternek a pálinkát :-) és a kedvességét, valamint sok embernek a bíztatást és a kellemes perceket!
Sajnos én nem tudtam túl jó képeket csinálni, így itt van pár link, ahol olyan emberek képei láthatók, akik ellenben velem, csodás fotókkal tudnak szolgálni:
Amint felkerülnek a HRK galériájaba a képek, azonnal linkelem. Ott valószínűleg nam csak a kiállításról, hanem a többi programról is lesznek képek.

2010. augusztus 30., hétfő

Találkozás egy mozgássérülttel

Connorral a közeli bolt elött várakoztunk. Mikor a boltból kigurult egy lány tolószékben, az anyukájával, és megállt pont elöttünk. Connor eddig még nem találkozott tolókocsis emberkével, főleg nem ilyen közelről.
Ahogy megállt a lány elöttünk, Connor egyből felállt, csóválva, magabiztosan, nagy boldogan szaglászta a lányt, aki nagyon örült neki és rengeteg simit adott Connornak. Nagyon kedves emberek voltak, közvetlenek, barátságosak és látszott, hogy imádják a kutyát.
Nagyon örültem Connor reakciójának, amiben semmi kifogásolnivalót nem vettem észre. Egyik nap olvastam éppen a terápiás vizsga feladatait, amelyek közt a kutya reakciója a tolószékes emberre is szerepel. Valószínűleg ezt a lécet megugrotta, elsőre, gond nélkül :-)

2010. augusztus 29., vasárnap

Kiserdő :-)


Szokás szerint, megint el vagyok csúszva pár nappal.

Csütörtök délután elsétáltunk Connorral a kiserdőbe. Nora is elkisért minket gazdival, de őt hazavitte Gabesz, mert nem elég hogy valami hotspot szerűség volt az arcán (ami szerencsére már kezelve van és szépen gyógyul), de még éppen akkor a füle is be volt gyulladva, úgyhogy jobbnak láttuk, ha nem hempereg a porban és fűben.



Nagyon jó kis csapat gyűlt össze, régen nem látott jó ismerősök. Ott volt Döme, Jammy, Sally, Zara, Maya, Stella és persze Connor. Jó buli volt, a kutyák élvezték a társaságot, nagy gödröket ástak, ebben Connor és Maya jeleskedett. A meleg miatt viszont sokat hűsöltek és pihentek. Connor rengeteget ivott, amikor öntöttek vizet valamelyik kutyának, ő volt a következő, aki az itató tál mellé feküdt és őrizte:-) Aztán kiborította és belefeküdt a sárba...hát igen...ezzel a produkciójával senkit nem lepett meg, mindenki csak legyintett "Connor..." :-)


"Connor..."

Zara és Connor birkóztak egyet, amiből megint csak megállapíthattuk, hogy Connor imád fetrengeni. Zara pedig imád fölötte bohóckodni, megharapdálni a csánkját és félelmetesen morogva megpihenni rajta. Aranyosak:-)


Connor behívásával meg voltam elégedve, egyszersem hibázott és én sem. Próbálom elkerülni, hogy lehetetlen helyzetből hívjam be, de úgy veszem észre mostmár egyre jobban figyel rám és szemmeltart. Reménykedem...reménykedem...

Köszönet a képekért Timcsinek.

2010. augusztus 24., kedd

Man vs Wild - A túlélés törvényei

Na jó, a cím kicsit erősre sikeredett, nem másról szól a történet, mint négy nap sátorozásról az erdőben.

Barátaink, akik mellesleg madarászok, kihívtak minket az erdőbe, hogy sátorozzunk velük. Egy éjszakának indult a dolog, végül három éjszaka és négy nap lett belőle. Ebből is ki lehet következtetni, hogy jól éreztük magunkat.

Gabesz és Connor a táborban

Norát itthon hagytuk, vele nem olyan egyszerű az élet, mint egy golden retrieverrel :-)

Kunyizás Connor módra

Volt sátor állítás, horgászat, bográcsban főzés, szalonna és virsli sütés, babgúlyás, madarászat, madárgyűrűzés. favágás, tábortűz, sörözgetés, borozgatás, beszélgetés, nevetés és kutyázás.

Gabesz a kukta :-)

Nomád élet és körülmények, de igazán élveztük a helyzetet. Connor meg aztán főleg. Sátorban aludt velünk, reggel már korán ébredtünk nem kellett sétálni vinni, elég volt kinyitni a sátor ajtaját és máris kinn voltunk :-) Rengeteget úszott, naponta többször is elsétálunk a tóhoz.
Horgászat közben próbáltuk lebeszélni az úszkálásról :-)
Labdázott, kutyázott és szerzett magának rengeteg ember barátot, köztük két tüneményes kislányt Borit és Zitát. Bori 1-másfél éves babó, vigyori tünemény, ahogy meglátta Connort szaladt felé és amíg kinn voltak (egyik barátunk rokona), egyfolytában Connor körül volt, simogatta, tapogatta, az orrát nyomkodta, a szemét vizsgálgatta, etette és fújta a retriever sípot. Imdánivalóak voltak együtt. Természetesen ott ültem velük, de semmi okom nem volt rá. Connor mindent engedett neki, egy rossz mozdulata nem volt, a jutalomfalatokat is olyan gyengéden vette el, hogy Bori szinte észre sem vette. Igazán büszke voltam rá.

Bori vigyor :-)

Orr vizsgálat


Zita és családja másnap jött ki hozzánk vendégeskedni a táborba. Ő is nagyon érdeklődő volt, sokat kérdezett és mesélt. Sokat foglalkozott Connorral, mivel ő már 5 éves így megmutattam neki a kézjeleket és próbálta irányítgatni Connort. Aztán persze bőven megjutalmazta, simivel, harapnivalóval és labdázással. Itt is minden gond nélkül ment, Connor engedelmeskedett, kedves volt és óvatos :-)

Connorral

Utolsó éjszakára Gabesz úgy döntött kihozza Norát. Hát nem volt egyszerű a történet. Ugye hát csak egy örző-védő fajtáról van szó. A sátorban nyugtalan volt, minden neszre jelzett. Napközben az emberekkel bizalmatlan volt, viszont akiket már ismer azokkal kedves, barátságos és nyugodt volt.

A tábor őrei

Csakhogy Nora komolyan is gondolta az örködést.

Hazafelé lógott a nyelvünk, a csomagok súlyától, a melegtől, de épségben és gyorsan hazaértünk. Connor egy napig pihente ki a fáradalmait :-)

Bear Grylls (Gabesz) és kutyája :-)

Köszönjük a lehetőséget Misinek, Zsófinak, Lacinak, Fefének! Hamarosan megismételjük ;-)

2010. augusztus 16., hétfő

Nora

Nora ma 1 éves!!! Hihetelen, hogy milyen gyorsan elrepült ez az egy év, olyan mintha még csak most csatlakozott volna "falkánkhoz"! Még nagyon sok boldog, velünk együtt eltöltött évet kívánunk neki!