2009. november 25., szerda

Megcsillant valami...reménysugár?!

Tegnap a csalánosi erdőben voltunk. Elmentünk a dombhoz, ahol kicsit erősítettük az ebeket, le és fel szaladgálással. Nora persze óvatos duhaj volt, ő még nem bírja tartani a tempót, de ez így van rendjén.

Vágta

Aztán elkezdtünk egy kicsit gyakorolni. Dombon átdobtuk a dummy-t így a kutyák nem látták az esés helyét. Egyszer Zara ment érte, egyszer pedig Connor. Annyira szép behozásokat csinált, hogy azt sem tudtam hova legyek örömömben. a dummy fogás néha elég gyatra, de bárcsak ott tartanánk, hogy ez számítana a legnagyobb hibának. De ebben az apportozásban csak ez a kicsi hiba volt. A többi tökéletesen ment.

Koncentrálnak

Volt, hogy átdobtam a zsinóros lasztijukat, de csak játék volt, nem feladat. Viszont valahogy elvesztették szemelől, így nem hozták be. Felmentünk a dombtetőre, behívtuk a kutyákat. Connort előreküldtem, mutatva az irányt, amerre a labda volt. Egy darabig jól tartotta az irányt, de aztán lekanyarodott. Leültettem síppal, aztán mutattam az irányt, hogy merre induljon, és láss csodát arra ment és behozta és szuper volt! El sem hittem. Lábmunka egyre jobb. Póráz nélkül gyakorolunk, és figyel és csinálja és lábnál van, sőt már sípra is egyre jobban működik.

Átadás

Végre egy olyan nap, amikor felhőtlenül és úgy távozhattam a gyakorlásból, hogy úgy érzem van remény, sőt kifejezetten csillogott valami...lehet, hogy ez már reménysugár...:-)

Játék

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése