Ma reggel megint terep. Úgy készültünk, hogy nem lesz ma gyakorlás csak egy kis kötetlen séta, játék. Na a kutyáknak nem is kellett kétszer mondani.
Tegnap kaptam egy jó tanácsot Enikőtől, aki azt mondta, próbáljak meg suttogva beszélni a kutyámhoz. Gondoltam, Connornak aztán ordítani is hiába, nemhogy suttogni....
Connor hegyezi a fülét :-)Mit veszthetünk, Timcsivel kipróbáltuk. A kutyák nem messze tőlünk játszottak, éppen bírkóztak. Mindketten elkezdtük behívni a kutyánkat nagyon halkan. Láss csodát odajöttek, még a játékot is abbahagyták. Ezen felbuzdultunk, arrébb sétáltunk és gyorsan végigmentünk a lábmunkán, póráz nélkül, suttogva. Connor megcsinált mindent, lábnál jött egyenesen, kanyarogva, jobbra, balra, leült, maradt, bejött, feküdt. Kellemes meglepetés:-) Úgyhogy köszönjük a hasznos tanácsot és alkalmazni fogjuk!
A félelmetes oszlop...Ja és külön örömhír, hogy hazaértünk úgy, hogy Connor nem csupa sár és víz, nem egy koszfészek, hanem picit szürkés árnyalatú, de fürdést nem igénylő eb. Úgyhogy ma reggel nem fürdik :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése