A csapat egy része
A résztvevők: Laura Grétivel és Shazaval, Márti Theaval, Móni és Pisti Mayával és Stellával, Hazafi József Lindával, Zsuzsa és Laci Happyvel és Cassievel valamint én Connorral és Csaba Aduval:-) Vendégszereplőnk, aki inkább csak megfigyelt Gabesz volt Norával valamint egyik este Eszter (kivételesen kutya nélkül) :-) Itt jegyeznélm meg, hogy le lett tesztelve a dolog, a retriever póráz Rottweilereknél is kitűnően működik :-)
Rengeteg mindent tanultam, sok következtetést kellett levonnom, ami persze nem egyszerű, de a visszajelzések alapján jól és tisztán látom a helyzetem.
Connor biztos kezekben:-)
Csaba és Adu
Suttogó:-)
Az alapoktól kezdtük a tréninget:

Vonalban (Maya és Connor)

Lábmunka
Én személy szerint megtudtam, amit már eddig is sejtettem, hogy a kutya jó én meg nem vagyok még hozzá elég jó. Rengeteg hibánk van, az első és legfontosabb, hogy Connor nem hozta vissza dummyt és türelmetlen....elég nagy hiba igaz...:-)
Figyel
Connor hozta a formáját. Ugatott...igazából mindenbe belepofázott, kifejezte hangos nemtetszését a bezártság ellen (persze a napközbeni ugatás második napra megszűnt..elfáradt ő is:-)), aztán áztatta magát folyamatosan a vizesedényben és nem utolsó sorban az utolsó tréningen letette névjegyét mindenkiben azzal, hogy kitépett egy fát, amihez ki volt kötve, és a fával a póráza végén futott hozzánk...mindenki elugrott előle, szegény Pisti nem tudta eldönteni idejében, hogy a fa elöl ugorjon vagy Connor elöl.


Hűsölés
Csabától és az egész tábortól lendületet kaptam. Annak ellenére, hogy voltak iszonyat nehéz pillanataim a tréningeken mégis feltöltődtem, reményekkel, optimizmussal. Sokkal jobban élveztem ezt a három napot, mint akármelyik kiállítást. Kaptam a kutyát illetőleg lelkemnek nagyon tetsző véleményeket, amikre igazán büszkén gondolok, főleg, hogy nem is akárkitől...